A boldogság pillérei
Sokan úgy tekintenek a kapcsolatokra, mint a boldogság forrására, miközben a társas kapcsolataink arra szolgálnak, hogy önmagunk visszatükröződését pillanthassuk meg egymásban, ami a személyiségfejlődésünk kulcsa.
Ebben a megközelítésben annak az irreális elvárásnak a terhét leveheted a kapcsolataidról, hogy egy másik ember vagy valamilyen külső tényező lenne felelős a te személyes boldogságodért. Helyette rálelhetsz, hogy alakíthatod saját magad.
Persze rengeteg örömöt élhetünk át a kapcsolatainkban, a munkánkban, a boldogság, azonban ennél egy bensőségesebb és személyesebb állapot.
A boldogság valójában egy átfogó szubjektív megélése a pozitív érzelmeknek. A legújabb tudományos felfedezések, mint a neuroplaszticitás, vizsgálja többek között, hogy agyunk boldogságra és a másokkal való jó kapcsolatra törekszik, így megéli és tanulja a boldogság mibenlétét, továbbá ennek érdekében képes a múltbéli programozottságát felülírni. Vagyis.. bármelyik pillanatban képesek vagyunk változtatni.
Hallottad már magad körül (vagy gondoltad valaha), hogy akkor leszek boldog, ha
‘lesz párkapcsolatom’
‘megkapom álmaim munkáját’
‘gyerekünk születik’
'nagyobb lakásba költözünk'... ?
Észrevehetjük, hogy ebből a nézőpontból folyamatos deficit állapotban vagyunk, és így természeténél fogva képtelenség, hogy boldogságot éljünk át.
Ha most nem élsz párkapcsolatban - ami a pandémia idején meglehetősen sok embert érint - és a boldogságodat ennek a külső körülménynek a megléte vagy hiánya alapján értékeled, akkor megláthatod, hogy mennyire korlátok közé szorítod önmagad és a személyes jólléted megélését. Ebben az esetben egy (vég)állapot célhoz méred a jelen pillanatot, ami valójában egy negatív spirált indukál, hiszen amíg el nem éred a vágyott állapotot, addig folyamatosan alulértékeled a jelen helyzeted és ami ennél is fontosabb, ilyen módon alulértékeled önmagad és ezáltal csökkeni fog az önbecsülésed és az önbizalmad.
Hasonlóképpen, amint eléred a vágyott állapotot, pl. megkapod a hőn áhított előléptetést, azzal találod magad szemben, hogy pillanatnyi örömöt talán átélsz és máris keresed a következő elérendő célt, így teremtve magadnak egy állandó körforgást, ami különböző díszletben (eltérő időben, környezetben, más és más emberekkel és szituációban), de valahogy mégis ugyanazt az eredményt hozza. És idővel azt veszed észre, hogy ugyan egyre több ilyen mérföldkövet elértél, mégis egyre csökken az önbizalmad, mivel a saját jelenlegi boldogságod mérésére külső jövőbeni referencia pontokat tűzöl ki. Látod a csapdát?
Mi lenne, ha ehelyett szélesebb spektrumon tekintenél önmagadra és az életre, amikor célokat fogalmazol meg? És inkább folyamatos fejlesztésre vonatkozó célkitűzéseid vagy iránymutatóid lennének, mint pl. hogy napról-napra teszek önmagam és mások jól-létéért. Így minden pillanatban lehetőséged van rá, hogy fokozatosan növekedj, a magad módján.
Most nézzük meg egy pillanatra, hogy milyen különbséget jelent ez a fajta szemlélet. Ha azt mondod magadnak, hogy a boldogság alappillérei a következők:
szabadon vagy önmagad
folyamatosan fejlődésre és kiteljesedésre törekszel az élet különböző területein
egyre jobban kapcsolódsz önmagadhoz (gondolataidhoz, érzéseidhez, tudatosságodhoz)
ezáltal minél inkább együttérző vagy
az életed jelentőségteljes, ezért számít, hogyan éled meg
Ebben az esetben ha a jelen pillanatban vizsgálod meg, hogy mennyire kapcsolódsz önmagadhoz, akkor elégedettséggel tölthet el, ahogy éppen most vagy. Észreveszed a meglévő értékeidet, elismered az eddigi törekvéseidet, amiknek köszönhetően lettél, aki vagy és egyre inkább leszel, akivé válni szeretnél. ha valamilyen hátráltató körülményre ismersz rá, az tovább segíti az ilyen módon megfogalmazott céljaid elérését. Hiszen ha észreveszed, hogy épp kevésbé vagy együttérző másokkal egy helyzetben, akkor ennek felismerésével máris hozzájárulsz a jövőbeni fejlődésedhez. Ilyen formán folyamatosan táplálod az egészséges önértékelésedet, nő az önbizalmad és általánosságban jobban érzed magad az életben. Megéled, hogy minden egyes pillanatban benned van a lehetőség, hogy változtass, hogy fejlődj, hogy kiteljesedj. Érzed a különbséget?
Ezek az alappillérek saját magad és mások javát egyaránt magukban foglalják, így az egyéni fejlődésed révén hozzájárulsz a közvetlen környezeted, közösségek és akár globálisan az emberiség jól-létének fejlődéséhez, egy mindannyiunk számára boldogabb bolygóhoz.
Ha van kedved, most éld át egy pillanatra, milyen érzés ez. Ha szeretnéd, meditálj el rajta. Hunyd le a szemed, vegyél egy mély levegőt, érezd ahogy megemelkedik a hasfalad, a rekeszizmod, a tüdőd, majd lassan lélegezz ki a szádon keresztül. Figyelmedet tarts a légzéseden, addig amíg tested teljesen ellazul. és érezd önmagad szabadságát, a teljességet, a mindent átható jól-létet, és éld át milyen érzés, ahogy a lényed másokat is kiteljesedésre inspirál. Érzed?
Ha van kedved időzz el ebben az érzelmi állapotban, így a jövőd érzelmi lenyomatot hagy a jelen pillanatban. Majd a saját tempódban, fokozatosan és lassan nyisd ki újra a szemed. Most hogy érzed magad?
Ha szeretnéd, most válaszd meg magadnak a saját boldogságod alappilléreit és kezd élni azokat! Ha pedig másokat is inspirálnál történeteddel, oszd meg kommentben másokkal is a boldogság receptedet. Köszönöm.
