Az élet olyan, mint egy önmagunkról szóló kalandregény, amelyben a nyomok egyik felismeréstől vezetnek a másikig.
Photo by Ibrahim Rifath, Unsplash
Csodák minden nap történnek. Ahogy a mesékben és a fantáziavilágban, úgy a hétköznapi életünkben is. Mintha az létezne egy rejtélyes forrás, ahonnan időről-időre felbukkannak varázslatos bölcsességek, megannyi lehetőséggel körülölelve életünket, hogy azután tovatűnjenek. Valahogy úgy, mint ahogy a hullócsillagokat figyeljük meg a nyári égbolton. Ha a megfelelő helyen fürkésszük a sötét égboltot, megpillanthatunk egy hullócsillagot. Ez a fajta tudatos várakozó nézőpont egy lépéssel közelebb visz bennünket ahhoz, hogy kiteljesíthessük önmagunkat.
Jó hír, hogy nincs egyetlen titkos térkép, ami elvezetne a kincshez, megannyi lehetséges irány van és mindannyian magunk választjuk meg a személyes utunkat.
A Shambhala titka egy misztikus időutazásra hív bennünket és játékos könnyedséggel vezet végig a tudatosságunk fejlesztésének ösvényén. Miközben Tibet tájain járunk a főszereplő karakterének fejlődésével párhuzamosan azt tapasztaltam, hogy egyre inkább fókuszba került az intuitív szemlélődés a mindennapjaimban anélkül, hogy különösebb erőfeszítéseket tettem volna ennek érdekében. Napról-napra nyitottabbá váltam arra, hogy az életemben felbukkanó ‘véletlenszerű’ eseményeket tudatosan megfigyeljem. Egy alkalommal például amikor épp egy negatív gondolat kezdett volna kibontakozni bennem, egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy a következő pillanatban szembe jött velem egy fiatal srác az utcán, egy rikító piros Stop felirattal a pólóján. Megmosolyogtatott és kizökkentett a figyelem felkeltő véletlen. Képessé váltam arra, hogy megállítsam a negatív gondolatot mielőtt mindent elsöprő érzéssé nőtte volna ki magát. Helyette a véletlenszerű esemény könnyedséggel töltött el és azóta is felderít, amikor tetten érem magamon a hasonló helyzeteket és már tudatosan idézem fel a hatalmas világító Stop táblát.
Shambala titkának köszönhetően tudatosabban figyelek az életenergiámra. A kevésbé kézzelfogható változások mellett, praktikus eszközökre is lelhetünk a regényben, mellyel szabadon kísérletezhetünk a személyes jól-létünk felé haladva.
Minél több energiánk van, mások annál jobban érzékelik a jelenlétünket. A testtartásunk árulkodik például az energiaszintünkről. A görnyedt hát jelzi, hogy csökkent az energiaszintünk. Ha ezt tapasztaljuk, akkor érdemes megállnunk egy percre, venni néhány mély lélegzetet és közben végigpásztázni a testünket. Befelé tekintve megtapasztalhatjuk, hogy milyen érzések, érzelmek, gondolat áramlanak bennünk, anélkül, hogy szándékunkban állna változtatni rajtuk.
A gondolkodásmódunk meghatározza a viselkedésünket és a mindennapi cselekedeteinket. Talán nagyon más megközelítéssel találkozunk a könyvben, mint amit korábban próbáltunk. Elképzelhető, hogy bizonyos elemek nem relevánsak számunkra vagy épp ellenkezőleg teljesen azonosulnánk vele, ilyenkor érdemes feltenni magadnak a kérdést, hogy
mi másra van még lehetőséged, amit most először fogsz kipróbálni?
A könyv szelíden rámutat a bennünk lakozó erőre és hogy a “félelem kezelhető". Felismerhetjük, hogy szándékaink, vágyaink, még eltitkolt nézeteink és feltevéseink is hatást gyakorolnak életünk sikerességére, sőt mások életének sikerére is.
Képesek vagyunk változtatni és meglehet, hogy ez a folyamat épp most kezdődik.
Comentarios